Madeira (domborzati jellemzők: hegyoldalak, fennsíkok és völgyek)

Madeira felszínének szinte hihetetlen tagoltsága és domborzatának szeszélyes változatossága részletes leírást érdemelne. Erre azonban helyhiány és megbízható adatok hiányában nincs módunk. Ezért csupán röviden soroljuk fel a sziget 500 négyzetkilométeres területén található főbb hegyeket és magasságukat, a földnyelveket, lejtőket és hegyoldalakat, a völgyeket, fennsíkokat, mélységeket stb.

“

„A sziget – olvasható a már idézett Dicionário Universal Portuguez Ilustrado című műben – ezerkétszáz–ezerkilencszáz méter magas hegységből áll, amelynek gerincéből több csúcs emelkedik ki. A hegység keletről nyugatra, a Ponta de São Lourençótól (’Szent Lőrinc-fok’) húzódik, majd végül kettéágazik: északnyugat felé Porto do Moniz (’Moniz kikötője’) fölött folytatódik, és a Ponta do Tristão (’Tristão-fok’) földnyelvet alkotja; délnyugat felé pedig egy kisebb ágat bocsát ki, amely a Ponta do Pargónál (’tengerikeszeg-fok’) végződik. Ez a hosszanti hegység lejtőivel és néhány mellékágával északon, nyugaton és délen teljes hosszában a tengerig ereszkedik, és három nagy vidékre osztja a szigetet: az északira, a Ponta de São Lourençótól a Ponta do Tristãóig; a nyugatira, a Ponta do Tristãótól a Ponta do Pargóig, beleértve az említett elágazás közötti területet; és a délire, a Ponta do Pargótól a Ponta de São Lourençóig. Mivel azonban a nyugati vidék északnyugat felé fordul, és már nagyrészt az északi égtáj hatása alatt áll, a tengerészek, velük együtt pedig általában a madeiraiak is, csak két vidéket különböztetnek meg: a Costa do Sulnak (’déli part’) nevezett, fent körülhatárolt vidéket és az északi partot (Costa do Norte), amely az említett északi és nyugati vidéket foglalja magában.” (E partokról lásd még az I. kötet 324. oldalán írtakat.)

Mint említettük, a Madeirát keletről nyugatra, hosszában, megszakítás nélkül átszelő magas hegylánc világosan elkülöníti az északi és a déli partot. Gerincén számos jelentős magasságú csúcs emelkedik; közülük a Pico Ruivo (’vöröses csúcs’) a legmagasabb, de kiemelkedik a Pico do Cidrão, a Torrinhas, a Canário és a Pico do Arieiro is. A már említetteken kívül a legismertebbek a következők: Pico do Castanho, Pico da Maia, Pico do Arco de São Jorge, Pico das Torres, Pico da Neve, Pico do Poiso, Pico da Lagoa, Pico de Santo António, Pico do Arrebentão, Pico do Infante, Pico Grande, Pico dos Bodes, Pico da Urze, Pico do Gato, Pico da Amendoeira, Pico Queimado, Pico da Suna stb. A központi hegylánc hegyeiből és csúcsaiból sok további magaslat ágazik ki, amelyek olykor a partvidékig nyúlnak. Közéjük tartozik a Pico dos Barcelos, a Pico da Cruz, a Pico do Cardo, a Pico dos Eirós, a Pico do Facho, a Pico das Favas, a Pico da Cruz, a Pico da Relva stb. (Lásd ott.)

Bővebb tájékozódásul felhívjuk az olvasó figyelmét az I. kötet 52. és következő oldalain olvasható részletes ismertetésre. Ez számos hegy és más, külön figyelmet érdemlő pont „tengerszint feletti magasságát” közli. E témában különösen érdekesek a Szomszédos Szigetek Vízrajzi Expedíciója (Missão Hidrográfica das Ilhas Adjacentes) által szolgáltatott adatok, amelyek a nagyra becsült „Zargo szigetei” (Ilhas de Zargo) című mű I. kötetének 95. oldalán találhatók.

Madeira rendkívül tagolt felszínén egyedül a Paul da Serra (’hegyi mocsár’) nevezhető valódi fennsíknak (lásd ott). Közkeletűen azonban fennsíknak hívják a kisebb sík területeket is: Santo da Serrát (lásd: Lagoa) az azonos nevű egyházközségben (freguesia), az Achada de Santanát (’santanai fennsík’) a santanai egyházközségben és az Achadast az Achadas da Cruz-i (’a kereszt fennsíkjai’) egyházközségben.

A sziget tengerpartjának főbb földnyelvei és kiszögellései a következők: São Lourenço földnyelve, a leghosszabb, amelynek több kisebb, Furado Abra, Dedais, Rosto stb. nevű kiszögellése van; továbbá Ponta da Queimada, Ponta de Santa Catarina, Ponta do Guindaste, Ponta da Atalaia, Ponta da Oliveira, Ponta do Garajau, Ponta da Cruz, Ponta da Agua, Ponta do Sol, Ponta da Galé, Ponta do Jardim, Ponta da Fajã da Ovelha, Ponta do Pargo, Ponta do Tristão, Ponta do Porto do Moniz, Ponta Delgada, Ponta de São Jorge, Ponta de Santana, Ponta do Cortado és Ponta de Larano (lásd az egyes szócikkeket).

A sziget hegyes, rendkívül tagolt felszínén sok völgy alakult ki. Némelyikük feltűnően mély, de általában meglehetősen rövidek. A legfontosabbak: a funchali völgy, különösen a Val Formoso nevű településrésznél; a machicói völgy, amely az azonos nevű mezőváros (vila) strandjától a helyi patak két partja mentén húzódik; a Jardim da Serra-i völgy az Estreito de Câmara de Lobos-i egyházközség északi végében; a São Vicente-i völgy az azonos nevű patak vízgyűjtő területén, beleértve a mezővárost és közvetlen környékét; a Penha de Aguia-i völgy, amely megkerüli az azonos nevű sziklafalat (lásd: Penha de Aguia); a Metade-völgy Ribeiro Frio (’hideg patak’) közelében; valamint a Ribeira da Janela-i völgy az azonos nevű patak két partja között. (Lásd: Völgyek.) Ehhez a témához kapcsolódik a Fajãs (’partsíkok’) és a Quebradas szócikk is.