Câmara (Francisco Gonçalves da)

Simão Gonçalves da Câmara, Funchal harmadik donatárius kapitányának (capitão-donatário) házasságon kívüli fia volt. Unokaöccse, Simão Gonçalves da Câmara, a sziget ötödik donatáriusa többnyire az udvarban tartózkodott. Távollétében Francisco Gonçalves da Câmara kormányozta a kapitányságot. Nevéhez az a gyenge védekezés és ellenállás kötődik, amelyet a sziget elleni 1566-os francia támadással szemben tanúsított.

A „Vágyódás a szülőföld után” (Saudades da Terra) szerzője a következő dicsérő szavakkal ír róla: „Minden hadviselésben igen találékony ember, nagyon mértékletes, erényes, és nemigen kényeztették: kemény körülmények között nevelkedett, testvérei kényelmétől távol. Ezért jól tűri a megpróbáltatásokat, és igen bátor lovag, amint azt a franciák Funchalba való bevonulásakor megmutatta. Főkapitányként szolgált – ahogyan akkor is szolgált, és most is szolgál –, előbb unokaöccse távollétében, majd annak halála után. Az erőd bejáratánál igen becsülettel megsebesítette a francia kapitányt, Pompador vikomtját, és ott vitéz kapitányhoz méltó bátorságot tanúsított. Ezért a király rendi tagságot és bizonyos járadékot (tença) adományozott neki, továbbá nyolc évre felmentette birtoka ötödének és tizedének megfizetése alól. Funchal joghatósági területén, a termo területén jelentős cukor- és szőlőbirtokai vannak.” A „Vágyódás a szülőföld után” tudós jegyzetírója nem osztja Gaspar Frutuoso véleményét. Szerinte Francisco Gonçalves da Câmara „akire Madeira szigetének kormányzását bízták, ahelyett, hogy megtámadta volna a támadókat, még védekezni sem tudott ellenük: Funchal bejáratánál és a Fortaleza de São Lourenço (São Lourenço-erőd) kapujában csupán kétségbeesett védekező küzdelem folyt, és akadt néhány kiemelkedő egyéni hőstett, amely megmentette a madeiraiak jó hírét...” Ugyanez a jegyzetíró hozzáteszi, hogy „jutalom jutott a gyáva Francisco Gonçalves da Câmara kapitánynak, aki a veszély pillanatában az asszonyok közé menekült...” Francisco Gonçalves da Câmara a ma Quinta das Cruzes néven ismert birtok tulajdonosa volt, és Gaspar Frutuoso szavaival „egy nagy és pompás udvarházban” élt ott.