Szeráfi Rend 1Ferencesek a felfedezés idején és a korai plébániákon
Szeráfi Rend
Eredeti cím: Ordem Seráfica
A ferences (szeráfi) rend madeirai története. A hagyomány szerint a ferencesek a felfedezéskor Machicóban mutatták be az első misét, és a legkorábbi kápolnákban szolgáltak, mielőtt a Krisztus-rend világi papjai átvették feladataikat. Később több kolostort alapítottak.
1Ferencesek a felfedezés idején és a korai plébániákon
A rend egyik régi krónikája szerint a rend tagjai fedezték fel lelki értelemben ezt a szigetcsoportot. Néhányan közülük elkísérték a felfedezőket, és már a Machicónál történt első partraszállás napján megkezdték vallási szolgálatukat: rögtönzött oltárt emeltek, és szentmisét mutattak be. Állítólag ez Szűz Mária Szent Erzsébetnél tett látogatásának ünnepén történt, amelyet a katolikus egyház július 2-án tart. Nincs okunk kétségbe vonni ezt az állítást; bizonyos, hogy a sziget benépesítésének és gyarmatosításának kezdetén a ferences szerzetesek látták el itt szolgálatuk valamennyi feladatát. A Santa Catarina-kápolnában, a Capela de São Paulo, a Capela de São Sebastião és a Capela da Conceição de Cima kápolnában minden plébániai vallási szolgálatot ők végeztek, bizonyára addig, amíg a Krisztus-rend (Ordem de Cristo) által küldött papok át nem vették annak irányítását. A szigetcsoport egyházi ügyekben a Krisztus-rend fennhatósága alá tartozott.
Nuno Cão a Krisztus-rend megbízásából, a 15. század utolsó negyedében érkezett a szigetre, felhatalmazással valamennyi vallási szolgálat felügyeletére. A rend már korábban, ugyanazon század közepe táján elküldte João Garcia atyát, hogy átvegye a machicói egyházközség (freguesia) és a hozzá tartozó kapitányság irányítását. Amint a Krisztus-rendről szóló szócikkben már említettük, még előttük más világi papokat is küldtek a szigetcsoportra vallási, különösen plébániai feladatok ellátására.
2Remeték és az első közösségek
A ferencesek azonban továbbra is jelen voltak a szigeten, és számuk jelentőssé vált. Egy régi ferences krónikában ugyanis azt olvassuk, hogy „annyi szerzetes érkezett Spanyolországból – kasztíliaiak, galíciaiak és baszkok –, hogy kolostoraikkal akár az egész szigetet megtölthették volna”. Ezeket a szerzeteseket a hely magánya és az itt lehetséges elszigetelt élet vonzotta. A lakott területektől távol eső helyeket keresték, és remeteéletet éltek, mint az egykori szerzetesek Egyiptom sivatagaiban. Úgy tűnik azonban, hogy nem maradtak sokáig a szigeten.
A ferences rend továbbra is jelen volt nálunk: szervezett közösségeket hozott létre, és több kolostort alapított. 1430 körül Frei Rogério érkezett a szigetre; feltehetően ő hozta létre az első szervezett ferences közösséget. Ennek első csoportja valószínűleg a Capela de São João da Ribeira (Keresztelő Szent János-kápolna) mellett alakult meg. Ott az egyik szerzetes felakasztotta magát, és úgy tűnik, társai ezután elhagyták a helyet.
1476 körül Frei Rodrigo da Arruda vezetésével néhány ferences érkezett Funchalba, és újjászervezték a São João-i közösséget. Erről bővebben a Convento de S. Francisco című szócikkben írtunk (I. kötet, 312. o.); oda irányítjuk az olvasót.
A rend férfi és női szerzetesek számára is több kolostort alapított; ezekről e mű 1. kötetének 306–314. oldalán már beszámoltunk.
Ebben a szócikkben
Idő
Említett évek · 05-
Zarco Sarlós Boldogasszony ünnepén Machicónál szállt partra először Madeirán, ahol a kíséretében lévő ferencesek állítólag az első misét celebrálták; másnap elérte Porto do Seixót.
-
Megérkezett Frei Rogério, aki a jelek szerint megalapította az első szabályos ferences közösséget Madeirán.
-
Létrehozták a machicói egyházközséget, amelynek első vikáriusaként Frei João Garciát küldték oda.
-
Frei Nuno Cão a Krisztus-rend megbízásából Madeirára érkezett, hogy felügyelje az istentiszteleteket.
-
Frei Rodrigo de Arruda vezetésével ferencesek érkeztek Funchalba; pápai brévé engedélyezte a közösséget, és a szerzetesek São Joãóból a San Francisco-kolostorba költöztek.
Hely
Említett helyek · 09
Külföldön
- Egyiptom
Egypt. Az ókori szerzetesközösségek egyiptomi sivatagjai, amelyekhez a szerzetesek remeteéletét hasonlították.
Az Elucidário szerint Afonso de Albuquerque Egyiptom megtámadását tervezte. Az ókori remeteközösségek egyiptomi sivatagait a szerzetesek remeteéletéhez hasonlítja, az ókori egyiptomiakat pedig a tárógyökér korai fogyasztóiként említi.
- Felső Szeplőtelen Fogantatás-kápolna
Funchal. Korai kápolna, ahol ferencesek szolgáltak.
Zarco korai funchali kápolnája, amelyben ferencesek szolgáltak. A Nossa Senhora do Calhau-templomot ettől megkülönböztetve Conceição de Baixónak nevezték.
- Funchal
Ide érkeztek Frei Rodrigo da Arruda szerzetesei 1476 körül.
A szigetcsoport fővárosa és a fő kapitányság székhelye, ahol a betelepülés megkezdődött; 1451–52 körül mezővárosi rangot kapott. A szigetcsoport legszélesebb öble Ponta do Garajau és Ponta da Cruz között fekszik, és védett horgonyzóhelyet kínál, bár kikötőjéről soha nem készült oceanográfiai vizsgálat. Az Elucidário éghajlati adatokkal tárgyalja Funchalt mint gyógyüdülőhelyet, és beszámol az 1906. januári zavargásokról, a dán herceg 1846. májusi látogatásáról, valamint a környék fiatal vulkáni kúpjairól.
- Machico
Az első partraszállás helye, ahol a hagyomány szerint a ferencesek bemutatták az első misét.
A machicói egyházközségben szállt partra a két felfedező, Zargo és Tristão Vaz, és itt volt a machicói kapitányság székhelye; az egyházközséget 1450 körül alapították. Az Elucidário bemutatja papjait és javadalmaikat, kápolnáit, történelmi eseményeit, ásványvízforrásait, településrészeit, népességét és neves szülötteit.
- Ribeira-i Szent János-kápolna
Funchal. Az első ferences közösség valószínű helyszíne.
A Capela de São João da Ribeira régi funchali kápolna a São João-patak jobb partján. Itt volt a ferences szerzetesek első szállása és remetelakja, és valószínűleg az első ferences közösség is itt alakult meg.
- Spanyolország
Spain. A Madeirára érkező remete szerzetesek közül sokan Spanyolországból származtak.
Spanyolországba készült önkéntes száműzetésbe vonulni Simão Gonçalves da Câmara donatárius, ám terve meghiúsult. A kasztíliai uralom idején innen kérték Madeirától 1000 katona küldését. Sok Madeirára érkező remete szerzetes származott innen, és itt zajlott le a sikertelen 1866-os forradalom.
- Szent Katalin-kápolna
Funchal. Korai kápolna, ahol ferencesek látták el a plébániai szolgálatot.
A funchali Santa Catarina-kápolnát 1425 körül alapította Constança Rodrigues de Almeida, João Gonçalves Zarco felesége, férje első faháza mellett. Madeira első templomának tartják; kapuján az 1425-ös évszám látható. A kápolnához szegény nőknek fenntartott szegényház is tartozott. Vele szemben épült fel a Convento de São Francisco.
- Szent Pál-kápolna
Funchal. Korai kápolna, ahol ferencesek szolgáltak.
Zargo építtette funchali kápolna kőházának közelében. Ebből alakult ki São Pedro egyházközség, amelynek első székhelye is itt volt. Mellette épült az első kórház, 1469 körül. A São Paulo tér, sikátor és településrész a kápolnáról kapta a nevét.
- Szent Sebestyén-kápolna
Ponta do Sol. Korai kápolna, ahol ferencesek szolgáltak.
A Capela de São Sebastião régi funchali kápolna. Egyesek szerint 1430 körül Funchal egyházközségének első székhelye lehetett. Kezdetben ferencesek szolgáltak benne; a jezsuiták első szállása és tantermei is mellette voltak. Feljegyeztek egy ugyanilyen nevű, a községi tanács tulajdonában álló kápolnát is Vilában.
Személyek
Említett személyek · 04-
A Krisztus-rend által a 15. század végén Madeirára küldött pap, aki az egyházi szolgálat egészét felügyelte.
-
A Krisztus-rend által a 15. század közepén a machicói plébánia és kapitányság egyházi ügyeinek irányítására küldött pap.
-
Ferences szerzetes, aki 1476 körül szerzeteseket vezetett Funchalba, és újjászervezte a São João-i közösséget.
-
Ferences szerzetes, aki 1430 körül érkezett, és feltehetően létrehozta Madeira első szervezett ferences közösségét.