Alligator (korvett)

Az angol Alligator hadihajó 1828 augusztusában érkezett Madeirára, hogy megvédje az itt élő brit alattvalókat. Alaposan tartottak ugyanis attól, hogy az akkori politikai események miatt saját országuk valamely hajóján kell majd menedéket keresniük. A brit alattvalóknak végül nem volt szükségük erre a védelemre, a szigetcsoport kormányzója és főkapitánya, José Lúcio Travassos Valdez, valamint más személyek azonban éltek vele. Úgy tűnik, elsősorban ezért érkezett a korvett a kikötőhelyünkre. Miután José Lúcio Travassos Valdez megadta magát a Machicóban partra szállt megszálló erőknek (lásd: Madeira megszállása a miguelista csapatok által), 1828. augusztus 23-án délután az Alligator fedélzetén keresett menedéket. Felesége, hat gyermeke, két szolgája és mások kísérték; az utóbbiak között Madeira társadalmának néhány legmagasabb rangú tagja is ott volt.

M. G. Canning, az Alligator parancsnoka, valamint Fonseca de Sousa Prego altengernagy, a miguelista (az abszolutista Mihály király híve) flotta parancsnoka és José Maria Monteiro kormányzó és főkapitány között érdekes levelezés zajlott. I. Mihály képviselői a hajón tartózkodó menekültek azonnali kiadását követelték, az angol parancsnok azonban ezt határozottan megtagadta.

A funchali angol konzul, Henrique Veitch és José Maria Monteiro kormányzó több megbeszélése után arra a döntésre jutottak, amelyről a konzul az említett kormányzóhoz és főkapitányhoz intézett hivatalos levelének alábbi részlete számol be: „Mivel Excellenciád kifejezte azt az óhaját, hogy az Alligator fregatt fedélzetén tartózkodó menekültek mielőbb hagyják el ezt a kikötőhelyet, és figyelembe véve a néhány napja e tárgyban Excellenciáddal folytatott megbeszélésemet, Canning kapitánnyal egyetértésben Ő Brit Felsége kormányának költségére kibéreltük az angol Jane brigget. A fregatt egyik tisztjének parancsnoksága alatt álló szállítóhajónak holnap, e hónap 6-án kell kifutnia; a parttól nem látható helyen és az ütegek lőtávolságán kívül felveszi fedélzetére az említett menekülteket, majd egyenesen Plymouth felé indul velük.”

1828. szeptember 6-án, vagyis 15 nappal azután, hogy az Alligator fedélzetére vette Travassos Valdezt és a többi politikai menekültet, felszedte a horgonyt kikötőnkből, és Anglia felé indult. A nyílt tengeren a menekülteket átszállították a Jane brigg fedélzetére. A hajó a Nagy-Britannia partján fekvő kis tengerparti város, St Ives felé vette az irányt, ahová 12 napi utazás után, szeptember 18-án érkezett meg. Az alábbiakban közöljük azoknak a teljes névsorát, akik az Alligator fedélzetén hagyták el Madeirát, és St Ivesban szálltak partra. A névsort először São Clemente bárója művének 5. kötetében tették közzé, de kevesen ismerik:

José Lúcio Travassos Valdez, Madeira korábbi kormányzója, később Bonfim grófja; felesége, hat gyermekük – közülük a legidősebb 14 éves volt – és két szolgájuk; Luiz Godinho Valdez, a kormányzó testvére és segédtisztje; João do Carvalhal, később Carvalhal grófja; dr. José Duarte Machado Ferraz corregedor (királyi kerületi bíró); dr. Manuel Ferreira de Seabra da Mota e Silva juiz de fora (a korona által kinevezett, kívülről érkező bíró); Filipe Joaquim Aciaioly alezredes; Joaquim Carlos Fernandes de Couto kapitány; Januario Vicente Camacho, a funchali székesegyház (Sé do Funchal) dékánja (a káptalan első méltósága); Sebastião Casimiro de Vasconcelos kanonok; Francisco Manuel Patrone ezredes; Antonio Fernandes Camacho alezredes; Joaquim Guilherme da Costa őrnagy; Pedro Cipriano de Ornelas kapitány; Luiz Antonio Figueiroa őrnagy; Jeronimo Martins Salgado őrnagy; J. A. Freitas Albuquerque, a milícia (milícias, kisegítő területi haderő) ezredese; Francisco Moniz Escorcio főstrázsamester (sargento-mor, őrnagyi rangú törzstiszt); Dom Pedro önkéntesei, Luiz Sauvaire és Luiz Monteiro; João de Betencourt kapitány; Antonio José Gonçalves de Ornelas hadnagy; Julio da Câmara Leme; Antonio Joaquim Moderno választott helyi bíró (juiz ordinário); Frei Antonio das Dores, a ferencesek tartományfőnöke; Domingos Alexandre da Silva; Miguel Ferreira Jardim; valamint Vicente de Sousa, João do Carvalhal szolgája.

Három nappal azelőtt, hogy Madeira megadta magát a miguelista csapatoknak, Angliából néhány tiszt érkezett Funchalba, akiket Palmela grófja küldött, hogy segítsenek Travassos Valdez kormányzónak az abszolutista erők elleni, általa előkészített ellenállásban. A tisztek három napot töltöttek a szárazföldön, majd tizenöt napot az Alligator korvett fedélzetén. Ezután Angliába indultak, és a többi emigránssal együtt St Ivesban szálltak partra. Ők voltak João Schwalbach alezredes; Francisco Xavier da Silva Pereira őrnagy, később Antas grófja; Tomaz Carcy de Araujo kapitány; a madeirai Antonio Aloísio Jervis de Atouguia kapitány, a Tengerészeti Akadémia tanára, később Atouguia vikomtja; Francisco José da Mota hadnagy; a madeirai Dom Diogo da Câmara Leme hadnagy; Francisco de Paula Lima hadnagy; valamint Francisco Pacheco Guimarães szállásmester (furriel, altiszti rang).

Az Alligator korvett nem kísérte el a Jane-t, hanem visszatért Funchalba. Szeptember 24-én az Alligator parancsnoka, M. G. Canning egy honfitársa Funchal környéki quintájának (vidéki birtok kúriával) víztároló medencéjében (öntözéshez) fürdött, és ott vízbe fulladt. A jól ismert angol államférfi, Canning fia volt.