Wilson (Mary Jane kisasszony)

Ez a kiváló hölgy 1840. október 3-án született Madrasban, Brit Indiában. 1880-ban Madeirán telepedett le, két évvel később pedig a Palácio de São Pedróban (Szent Péter-palota) St. Georges High School néven leányiskolát nyitott. Az iskolát a funchali előkelő társaság leányai közül sokan látogatták. Az iskolát 1892 körül bezárta, majd adományokból újjáépítette Santa Cruz (’Szent Kereszt’) mezővárosának (vila) régi kórházát. Ott betegeket fogadott, és gyógyszertárat létesített; ezzel jelentős szolgálatot tett a község (concelho) betegeinek és szegényeinek. Ő alapított egy egyházmegyei szerzetesközösséget, amely kórházi munkájával és a több egyházközségben elszórtan működő számos iskolában végzett oktatással kiérdemelte a legnagyobb elismerést és a sziget lakóinak háláját.

1907-ben, egy himlőjárvány idején Miss Wilson átvette a Lazareto de Gonçalo Aires (’Gonçalo Aires-i vesztegzár-kórház’) területén létesített elkülönítő kórház vezetését. A körülmények rendkívül súlyosak voltak, és a legszomorúbb következményektől tartottak. Ez a kiváló hölgy azonban olyan jelentős szolgálatot tett, hogy hamar eloszlottak a sokakban támadt alaptalan félelmek, akikre még mindig hatással voltak az 1905 januárjában történt szerencsétlen események.

Erről e mű egyik szerzője a korábbi Heraldo da Madeira (’Madeirai Hírnök’) című lapban így írt:

“

„Miss Wilson határtalan önfeláldozását és nagy, soha meg nem ingó szeretetét a szerencsétlen himlőbetegek szolgálatába állította, anélkül hogy a legcsekélyebb haszonra vagy a legjelentéktelenebb elismerésre törekedett volna. Ezzel az emberiség nagy jótevőivel került egy sorba, akik pusztán a jóért tesznek jót, és csak saját lelkiismeretük helyeslésére, valamint a síron túli élet jutalmára vágynak.

“

„E páratlan szeretet mellett jóságos szívében annyi gyengédség, törődés és szelídség lakozik, hogy a karanténkórházban valóságos gondviselés a betegek számára; homlokát mindig a remény és a vigasz mosolya ragyogja be.

“

„A nép tudatlanságában és túlzott hiszékenységében – amelyet ügyesen kihasználtak azok, akiknek inkább valódi tanítóiknak és vezetőiknek kellett volna lenniük – a karanténkórházat Ugolino börtönének vagy Cacus barlangjának képzelte. Úgy hitték, a betegeket ott a legszörnyűbb kegyetlenségek érik, a szemérem elleni sérelmektől egészen a leggyalázatosabb gyilkosságokig. Mindez nem volt több mendemondánál, csupán aljas célú híresztelés tárgya volt; a nagyközönség szemében mégis megingathatatlan meggyőződéssé, megcáfolhatatlannak tűnő igazsággá vált, amelyet lehetetlennek látszott eloszlatni vagy megdönteni.

Miss Wilsonnak kitartóan kellett küzdenie ezekkel a mélyen gyökerező előítéletekkel, babonákkal és félelmekkel. Az első himlőbetegek nem csekély aggodalommal léptek be az elkülönítő kórházba. Ám hamarosan teljesen megtört a varázs. A képzelt borzalmak lassanként szertefoszlottak, és a betegek a karanténkórházban csak a szeretet lángját találták, amely egy asszony szívében ragyogott oly fényesen.

“

„Ma ott a jóság szelleme árasztja bőkezűen jótéteményeit, ragyogó fény világít meg annyi elmét, és a béke és remény szivárványa melengeti a gyötrődő szíveket.

Az új politikai rendszer bevezetése után Miss Wilsonnak el kellett hagynia Madeirát, de később visszatért Funchalba. 1916. október 18-án hunyt el Câmara de Lobosban (’fókák barlangja’), az egykori Szent Bernardin-kolostor (São Bernardino) épületében. Földi maradványait 1939. április 15-én átszállították a Rua do Carmón (’Kármel’) álló épület kápolnájába; ebben az épületben működik az általa alapított szerzetesi kongregáció székhelye.

Mary Jane Wilson, mint fentebb említettük, 1884-ben egyházmegyei szerzetesi kongregációt alapított, amelynek a Győzelmes Miasszonyunk Ferences Nővérei nevet adta. A kongregáció megkapta az egyházi hatóságok teljes jóváhagyását. Elsősorban kórházi munkával és a szegény gyermekek elemi oktatásával foglalkozik. Nálunk igen jelentős szolgálatokat tett, amit kivétel nélkül mindenki elismer; munkáját mindig a legnagyobb buzgalommal és odaadással végezte. Ma már nem lehet nélkülözni jótékony tevékenységét a rábízott segélyintézmények vezetésében. Tagjai közül már számottevően sokan dolgoznak önfeláldozóan Portugál Afrika evangelizáló misszióiban.