Erdők
Eredeti cím: Matas
Áttekintés Madeira babér-, gesztenye- és fenyőerdőiről, az őshonos fák visszaszorulásáról, valamint felhívás az újraerdősítésre.
Legfontosabb erdeink babérfákból, gesztenyefákból és fenyőkből állnak. Madeira belső völgyeiben a babérfák uralkodnak; a gesztenyefák 750 vagy 800 méter alatt jelentős ligeteket alkotnak. A fenyők ma már 1200 méteres magasságig is felhatolnak, a déli és az északi lejtőkön nagy területeket borítanak, és a sziget egyik legfontosabb természeti kincsét jelentik.
A til, a vinhático, a barbuzano, a pau-branco, az aderno, a folhado, a magyal és más őshonos fafajok mindinkább eltűnnek Madeira erdeiből. A sziget magasabban fekvő vidékein 30 vagy 40 évvel ezelőtt még ismertük az évszázados hangacserjések alkotta erdőket, de ezeket a favágók és szénégetők már régen elpusztították, anélkül hogy bárki felelősségre vonta volna őket e pusztításért.
A felfedezés idején Madeirát olyan hatalmas erdőség borította, hogy a földek feltöréséhez fel kellett gyújtani. Mára erősen megfogyatkozott a vadon élő fafajokkal borított terület. Feltételezzük, hogy nem haladja meg a 15 000 hektárt, ami olyan tagolt domborzatú vidéken, mint a miénk, igen kevés. Ezért új erdőket kellene telepíteni, főként a patakok partjára és a központi hegyek lejtőire. Gyökereik megtartanák a talajt, és megakadályoznák, hogy a lezúduló víz nagy erővel rohanjon lefelé, felbecsülhetetlen károkat okozva. Lásd: Erdősítés, Fák és cserjék, Közföldek és Faanyagok.