Lamedo (António José de Jesus)

Talán ő volt a funchali városi tanács (Câmara Municipal) legkiválóbb tisztviselője a régi időkben, noha csupán a tanács hivatalszolgájának (porteiro da câmara) és könyvvezetőjének szerény, mára megszűnt tisztségét töltötte be.

Nem tudjuk, mikor született Lamedo, és azt sem, hogy ezen a szigeten született-e. Annyit tudunk, hogy a tanács 1765. június 3-án nevezte ki az említett tisztségre, „nemcsak magaviselete, igazmondása, értelme és szép írása miatt, hanem azért is, mert jártas volt a régi írásokban, amelyeket kevesen tudnak elolvasni”. A kinevezést 1766. augusztus 17-i királyi rendelkezés (provisão) erősítette meg.

Lamedo soha nem nyerte el végleges kinevezéssel a funchali városi tanács hivatalszolgájának állását. Eleinte azért nem, mert a korábbi tisztségviselő, Pedro Luís Correia még élt, később pedig számunkra ismeretlen okokból. Ezért a városi nyilvántartásokban több olyan határozat és okirat található, amely újra megerősítette tisztségében. Feladatait 1797 májusáig látta el.

1781-ben Lamedót a búza és a liszt hatósági utánmérlegelőjévé (repesador) nevezték ki. Ettől kezdve ezt a tisztséget a tanács hivatalszolgájának munkája mellett látta el, és mindvégig elnyerte azoknak a tanácsüléseknek a megelégedését, amelyek idején szolgált. Egy ideig a szenátus (senado, a városi tanács) képviselőjeként (procurador) is eljárt a bírósági kerület (comarca) bíróságán.

António José de Jesus Lamedo legfontosabb szolgálata a község számára az volt, hogy két kötetben összeállította a tanács általános nyilvántartásában található okiratok mutatóját. Az első kötet 284, a második 81 levélből áll. Ez a rendkívül értékes munka szerzőjének közlése szerint „három évnyi munkanapba” került. A tanács levéltárában őrzik, és a következő címet viseli: Índese & dos Tombos da Camara desta Cidade mandado copiar neste livro 1.°, e no 2.° pelos Senhores D.or Juis de Fora Bernardo José de Oliveira Perdigão, e Vereadores Francisco de Ornelas de Brito Tristão Joaquim Neto, e o Procurador do Conselho Manoel Jozé de Brito, e Misteres.

Dr. Álvaro Rodrigues de Azevedo a Saudades jegyzeteiben Lamedo munkájáról azt írja, hogy „alapvető jelentőségű a Madeira-szigetcsoport történetének tanulmányozásához”. A mű valóban érdekfeszítő és rendkívül értékes tárháza a történelmünkre, közigazgatásunkra és szokásainkra vonatkozó, felbecsülhetetlenül hasznos adatoknak: világosan összefoglalja a tanács nyilvántartási könyveiben 1794-ig szétszórtan szereplő valamennyi okiratot. A tárgykörök elrendezése semmi kívánnivalót nem hagy maga után; az egész munka szokatlan módszerességről, türelemről és odaadásról tanúskodik.

António José de Jesus Lamedo 1797. május 24-én váratlanul elhunyt a város székesegyházhoz tartozó egyházközségében (freguesia). A már megszűnt Convento de São Francisco (Assisi Szent Ferenc-kolostor) épületében temették el. Felesége, Antónia Rosa túlélte őt; becslésünk szerint halálakor körülbelül 70 éves lehetett.