Országos Cserkészszövetség 1Megalakulás és a kezdeti vezetőség
Országos Cserkészszövetség
Eredeti cím: Escutas (Corpo Nacional de)
A katolikus cserkészmozgalom (Corpo Nacional de Escutas) madeirai története az 1923-as bragai országos alapítástól és az 1928-as madeirai megalakulástól a csoportok, táborok és a vezetőség 1940-ig tartó történetéig.
1Megalakulás és a kezdeti vezetőség
A Corpo Nacional de Escutas katolikus cserkészszövetséget 1923-ban, Bragában alapította a néhai Manuel Vieira de Matos prímás érsek. A szervezet gyorsan fejlődött és országszerte elterjedt. A katolikusok nagy odaadással támogatták, mert teljes joggal úgy látták, hogy a keresztény és katolikus alapokon szerveződő cserkészmozgalom ideális nevelő közeg a portugál ifjúság számára, amelyet addig a vezető rétegek szinte teljesen magára hagytak.
1926-ban merült fel az ötlet, hogy szigetünkön is megalapítsák a Corpo Nacional de Escutas regionális szervezetét. Hosszú felkészülés és képzés után a funchali katolikus ifjúsági szervezet egykori tagjai létrehozták a cserkészszövetség madeirai szervezetét. Ünnepélyes fogadalmukat 1928. december 8-án tették le a Colégio-templomban (Igreja do Colégio). A felső vezető szerv, a Regionális Vezetőség (Junta Regional) a következőképpen alakult meg:
- regionális biztos: Eduardo dos Santos Pereira kapitány
- igazgató: Jorge de Faria e Castro atya
- titkár: António Henriques de Araújo mérnök
- orvos: dr. José da Cunha Tavares da Silva
- az oktatóképző vezetője: José Vieira da Luz Júnior.
Elsőként az 5. számú, Tengerész Henrik infánsról elnevezett csoport alakult meg, vezetője António J. de Caires volt.
Azóta a cserkészmozgalom tovább bővült. Új egységek alakultak Santa Maria Maiorban (88. csoport, Santiago), São Roquéban (55. csoport, São Roque), São Gonçalóban (76. csoport, São Gonçalo), Caniçóban (Andorinha és Oliveira Salazar őrs), valamint Porto Santón (Nun’Alvares őrs). A városközpontban működik az 5. csoport (Baden Powel) és a 72. csoport (Afonso de Albuquerque).
2Tevékenységek és jelenlegi helyzet
A C. N. E. azóta számos közös tevékenységet szervezett, különösen táborozásokat, amelyek megszervezését valóban példaszerűnek tartják.
A vallásgyakorlást sem hanyagolta el: tagjainak rendszeresen vallási ismereteket adott át, és már több lelkigyakorlatot is szervezett.
A madeirai C. N. E. jelentős országos és külföldi táborozásokon vett részt, amelyekre mindig válogatott küldöttségeket küldött. Az országos táborozásokat Caciában (1928), Bragában (1932) és Lisszabonban (1934) tartották; a nemzetközieket, az úgynevezett dzsemborikat Angliában (1929), Magyarországon (1933) és Hollandiában (1937). Részt vett továbbá a svájci rover moot-on (1932).
A C. N. E. Madeirán 1938-ban megtartotta az I. regionális táborozást is. 1939-ben Camachában vezetői kongresszust rendeztek, amelyen számos portugál szárazföldi cserkész vett részt.
Portugália alapításának és függetlensége helyreállításának évfordulóira emlékezve a madeirai cserkészek cserkészkiállítást szerveztek, amely 1940. december 1. és 8. között volt nyitva.
A madeirai C. N. E. Regionális Vezetőségének jelenlegi összetétele: Eduardo dos Santos Pereira őrnagy regionális biztos; Jorge de Faria e Castro atya regionális lelki vezető; António de Santa Clara Gomes regionális titkár; João Virissimo Nunes helyettes regionális titkár. A regionális orvos dr. Agostinho Cardoso.
A madeirai C. N. E.-nek jelenleg hozzávetőleg 160 tagja van.
Ebben a szócikkben
Idő
Említett évek · 06-
Bragában megalapították a Corpo Nacional de Escutast.
-
Felmerült egy madeirai cserkészkerület megalapításának gondolata.
-
Az első madeirai cserkészek Funchalban letették ünnepélyes fogadalmukat, és ezzel megalapították a madeirai cserkészmozgalmat.
-
Madeirán megtartották az első regionális cserkésztábort.
-
Camachában cserkészvezetői kongresszust tartottak.
-
Cserkészkiállítás emlékezett meg Portugália alapításának és függetlensége visszaállításának centenáriumairól.
Hely
Említett helyek · 11
Külföldön
- Braga
Portugal. Város, ahol 1923-ban megalapították a Corpo Nacional de Escutast, és ahol 1932-ben országos tábort tartottak.
Braga város, kerület és érsekség Portugália szárazföldi részén; kerülete az ország második legsűrűbben lakott kerülete, km²-enként mintegy 140 lakossal. Dom José da Costa Torres 1806-tól vezette az érsekséget, és ott is halt meg. A Corpo Nacional de Escutas 1923-ban Bragában alakult meg; a requinta hangszer is a városról kapta a nevét.
- Cacia
Portugal. Az 1928-as országos cserkésztábor helyszíne, amelyen madeirai cserkészek is részt vettek.
Itt rendezték meg 1928-ban azt az országos cserkésztábort, amelyen madeirai cserkészek is részt vettek.
- Camacha
Santa Cruz. Itt tartottak cserkészvezetői kongresszust 1939-ben.
Camacha Santa Cruz község Caniço fölött fekvő hegyvidéki egyházközsége. 1676-ban alapították, központja a São Lourenço-kápolna volt. Az Elucidário bemutatja templomát, az 1828-as miguelista invázióban játszott szerepét, vidéki birtokait, levadáit, a poisói menedékházat, pünkösdi zarándoklatát, a nők bélelt szoknyáit, növényeit és kertjeit, valamint a Hinton által elindított híres kosárfonó ipart.
- Caniço
Santa Cruz. Egyházközség, ahol két cserkészőrs alakult.
Caniço Santa Cruz község egyik egyházközsége, Funchal és Machico kapitányságának határán. Első telepesei közé tartozott Gaspar Rego, Vasco Fernandes Rego és Álvaro de Ornelas; családjaik hitbizományokat alapítottak itt. Az egyházközség várnagyát és bíráját Funchal tanácsa nevezte ki. Az egyházközség területén található a garajaui szobor, a jezsuiták Socorro nevű rezidenciája és a Quinta do Barão da Conceição.
- Colégio-templom
Funchal. Templom, ahol az első madeirai cserkészek 1928. december 8-án ünnepélyes fogadalmat tettek.
A kollégium temploma (São João Evangelista) a jezsuita kollégium temploma Funchal Sé egyházközségében; 1508 után épült. Több körmenet kiindulópontja, az 1776-os hálaadó szertartások és az évfordulós Te Deumok helyszíne, valamint Dom Francisco Henriques temetkezési helye volt. Egy 16. századi festményt őriz.
- Funchal
Az első cserkészek a korábbi funchali Katolikus Ifjúságból érkeztek, és két csoport a városközpontban tartotta összejöveteleit.
A szigetcsoport fővárosa és a fő kapitányság székhelye, ahol a betelepülés megkezdődött; 1451–52 körül mezővárosi rangot kapott. A szigetcsoport legszélesebb öble Ponta do Garajau és Ponta da Cruz között fekszik, és védett horgonyzóhelyet kínál, bár kikötőjéről soha nem készült oceanográfiai vizsgálat. Az Elucidário éghajlati adatokkal tárgyalja Funchalt mint gyógyüdülőhelyet, és beszámol az 1906. januári zavargásokról, a dán herceg 1846. májusi látogatásáról, valamint a környék fiatal vulkáni kúpjairól.
- Lisszabon
Portugal. Egy 1934-es országos cserkésztábor helyszíne.
Portugália fővárosa, a Relação bíróság és a Misericórdia székhelye; ez utóbbi kiváltságait és szabályzatát Funchalra is kiterjesztették. Henrique Franco de Sousa az itteni Királyi Képzőművészeti Akadémián tanult, Luiz José Baiardo pedig 1821-ben költözött ide.
- Porto Santo
Sziget, ahol egy cserkészőrs Nun’Álvares nevét viselte.
A szigetcsoport egyik szigete, amelyet Madeirával egy időben népesítettek be, és amely a három kapitányság egyikét alkotta. Mindig egyetlen, Nossa Senhora da Piedade tiszteletére szentelt egyházközség volt; templomát többször kifosztották. Az Elucidário beszámol az 1617-es mór kalóztámadásról, a sziget saját Misericórdiájáról és az aszálynak kitett szigeten épített esővízcsatornáról.
- Santa Maria Maior
Funchal. Egyházközség, ahol megalapították a 88. számú, Santiago nevét viselő cserkészcsoportot.
Funchal keleti részén fekvő, részben városias egyházközség, a szigetcsoport legrégebbije; Nossa Senhora do Calhau vagy Socorro néven is ismert. Temploma az egykori São Tiago-templom. A legfinomabb hímzéseket készítő hímzőiről is nevezetes. 1927-ben a funchali bírósági kerülethez tartozó bírói körzetté vált.
- São Gonçalo
Funchal. Egyházközség, ahol megalapították a 76. számú cserkészcsoportot.
São Gonçalo Funchal keleti szélén fekvő, a 16. században létrehozott külvárosi egyházközség. Területe 1927-ben kibővült, és ekkor a funchali bírósági körzet önálló bírói kerülete is lett. Az Elucidário megemlíti a legfinomabb munkákat készítő hivatásos hímzőit, levadáit, Funchal szénaellátásában betöltött szerepét és viharmadár-vadászait, továbbá azt, hogy itt született Manuel Fernandes de Sant’Ana atya. Területéhez tartozik Alpires és a Quinta do Rochedo.
- São Roque
Funchal. Egyházközség, ahol megalapították az 55. számú cserkészcsoportot.
São Roque Funchal külvárosi egyházközsége, amelyet São Pedróról választottak le, és egy 1579-es királyi oklevél alapján hoztak létre; nevét eredeti São Roque-kápolnájáról kapta. Az Elucidário bemutatja plébániatemplomának történetét, és felsorolja kápolnáit, fő településrészeit és népességét.
Személyek
Említett személyek · 10-
A madeirai cserkészek regionális orvosa volt 1940-ben.
-
A madeirai cserkészek regionális titkára volt 1940-ben.
-
Az 5. számú, Tengerész Henrik nevét viselő csoport vezetője volt; ez volt az első Madeirán alapított cserkészcsoport.
-
Mérnök, aki 1928-ban a madeirai cserkészek első regionális vezetőségének titkára volt.
-
Pap, aki a madeirai cserkészek igazgatója, később regionális lelkésze volt.
-
Katonatiszt, aki 1928-tól a madeirai cserkészek regionális biztosa volt, és 1940-ben őrnagyként még mindig betöltötte ezt a tisztséget.
-
A madeirai cserkészek regionális titkárhelyettese volt 1940-ben.
-
Orvos, aki a madeirai cserkészek első regionális vezetőségében az orvosi tisztséget látta el.
-
Az első regionális vezetőségben a cserkészek oktatóképző iskoláját vezette.
-
Braga érsekprímása, aki 1923-ban megalapította a Corpo Nacional de Escutast.