Lávacsatornák 1A lávabarlangok kialakulása
Lávacsatornák
Eredeti cím: Canais de Lava
Bemutatja a Madeira újabb bazaltos lávafolyásaiban kialakult lávabarlangokat (lávacsatornákat), elmagyarázza keletkezésüket, és példákat sorol fel, köztük a Ribeira de São Vicente torkolata közelében fekvő barlangot és a Funchal közelében lévő Fojo beszakadt csatornáját.
1A lávabarlangok kialakulása
Madeira több pontján találhatók a többnyire viszonylag új keletű bazaltlávába vájt barlangok. Ugyanazzal a folyamattal jöttek létre, mint a világ egyes vulkáni vidékein, például az Azori-szigeteken és a Sandwich-szigeteken (Hawaii) található hasonló képződmények.
A még folyékony láva keskeny árama sárba vagy salakba ágyazódva folyt le egy hegyoldalon vagy szurdokon. Közben külső rétege hősugárzás révén hőjének nagy részét elveszítette és megszilárdult. A belseje viszont elég forró maradt ahhoz, hogy folyékonyan továbbhaladjon.
Így olyan csatorna keletkezett, amelynek fala és tartalma ugyanabból az anyagból állt; a lényeges különbséget csupán az eltérő hőmérséklet jelentette. Miután a képlékeny belső láva kifolyt, visszamaradt ez a fajta vulkáni csatorna. Legjobb madeirai példája a Ribeira de São Vicente torkolatának közelében fekvő barlang, amely mintegy 80 méter hosszú és mintegy 4–5 méter széles lehet.
2További példák és jellegzetességek
A São Vicente-i egyházközség (freguesia) Montado dos Pessegueiros (’őszibarackfák erdeje’) nevű településrészén és Porto Monizban is találhatók ilyen csatornák a fiatal lávafolyásokban. A déli parton, Funchaltól keletre és nyugatra egyaránt megfigyelhetők efféle alagutak nyomai; többségük a tenger szintjén fekszik.
A Fojo (’verem’) mély barlangakna, amely a partvonal mögött, a Ponta da Cruztól (’kereszt-fok’) kissé keletre, mállékony tufába vájódott. Úgy tűnik, erózió és egy hajdan ott húzódó, a tengerbe torkolló vulkáni csatorna beomlása hozta létre. A csatorna romjai ma megfeketedett lávatömbök kusza halmazát alkotják. Felszínük sima, rajtuk a lávaalagutak falára jellemző hosszú, párhuzamos barázdák láthatók. A tengervíz egy közeli, tengeri erózió által kialakított barlangon át bejutva alámarhatta a csatorna alatti kőzetet, és ezzel előidézhette az említett beomlást. Ehhez hozzájárulhatott a mélyedésbe folyó esővíz is, amely pusztítja a tufát és tágítja a mélyedést.
A Fojo és a Ponta Gorda (’vastag fok’) között, a Muralha dos Francesestől (’a franciák fala’) nem messze más beomlott csatornák hasonló nyomai figyelhetők meg. A Fojo csatornájához hasonlóan ezeket is vulkáni iszapból képződött sárga tufa veszi körül.
Ezen alagutak némelyikének mennyezetéről különös, üvegesre dermedt lávanyúlványok függnek, mintha cseppkövek vagy Rupert-cseppek volnának. Arról tanúskodnak, hogy a kőzet a rendkívül magas hőmérséklet hatására folyékonnyá vált. Ilyen nyúlványokból méretük és bizarr alakjuk miatt figyelemre méltó példányokat találtak egy Ribeira da Janela-i (’ablak-patak’) barlangban.
Ebben a szócikkben
Hely
Említett helyek · 11
Külföldön
- Azori-szigetek
Portugal. Hasonló lávabarlangokkal rendelkező vulkáni területként említik.
Az Azori-szigetek atlanti szigetcsoport, amelynek több növényfaja Madeirán is megtalálható. Az Elucidário feljegyzi, hogy madeirai családok, köztük a Bettencourt család tagjai telepedtek le ott; említi az azori borok madeirai behozatalának 1801-es tilalmát és az azori dohány importját. Azt is megjegyzi, hogy az Azori-szigetekről földműveseket hoztak Madeirára a kukoricatermesztési módszerek oktatására.
- Fojo
Funchal. Mély gödör a tufában, amelyet beszakadt lávabarlangnak tartanak.
A Fojo természetes mélyedés Ponta da Cruztól nyugatra, Funchal községében. Mély, tufában kialakult üreg, amelyet föld alatti járat köt össze a tengerrel; feltehetően egy beomlott lávabarlang. Ajánlott tengerparti látványosság.
- Funchal
A várostól keletre és nyugatra, a part mentén lávabarlangok nyomai találhatók.
A szigetcsoport fővárosa és a fő kapitányság székhelye, ahol a betelepülés megkezdődött; 1451–52 körül mezővárosi rangot kapott. A szigetcsoport legszélesebb öble Ponta do Garajau és Ponta da Cruz között fekszik, és védett horgonyzóhelyet kínál, bár kikötőjéről soha nem készült oceanográfiai vizsgálat. Az Elucidário éghajlati adatokkal tárgyalja Funchalt mint gyógyüdülőhelyet, és beszámol az 1906. januári zavargásokról, a dán herceg 1846. májusi látogatásáról, valamint a környék fiatal vulkáni kúpjairól.
- Hawaii-szigetek
United States. Hasonló lávabarlangokkal rendelkező vulkáni területként említik.
Hasonló lávaalagutakkal rendelkező vulkáni térségként említik.
- Montado dos Pessegueiros
Porto Moniz. Településrész, ahol újabb lávafolyásokban kialakult lávabarlangok találhatók.
Montado dos Pessegueiros településrész São Vicente egyházközségében és községében, Madeirán; fiatal lávafolyásokban kialakult lávabarlangok találhatók itt. A Dicksonia culcita (feto abrum) páfrány két fennmaradt élőhelyének egyike, és az egyetlen, ahol a növény gyakori. A Ribeira do Infernónál fekvő területet a Cinchona succirubra termesztésére is javasolták.
- Muralha dos Franceses
Santana. A közelében beszakadt lávacsatornák láthatók.
A közelben beomlott lávacsatornák láthatók.
- Ponta da Cruz
Funchal. A Fojo ettől a foktól kissé keletre található.
Ez a Ponta da Cruz egy São Martinhóban található földnyelv, amelyet a funchali öböl nyugati határának tekintenek. Egykor kis erődítmény állt rajta, és egy halkonzervgyár közelében fekszik.
- Ponta Gorda
Santana. Közte és a Fojo között beomlott lávacsatornák maradványai találhatók.
Ponta Gorda földnyelv São Jorge egyházközségében, ahol 1904 és 1910 között rakpartot építettek. Közte és Fojo között beomlott lávaalagutak maradványai találhatók.
- Porto Moniz
Lávacsatornák helye újabb lávafolyásokban.
Északnyugati egyházközség és község, rakparttal és elfogadható kikötővel, amely jó partraszállóhelyül szolgál, amikor a déli szelek miatt a déli parton nem lehet kikötni. Itt áll Észak-Madeira egyik legrégebbi Mária Magdolna-kápolnája; ünnepe július 22-én van. Itt született dr. Manuel Gomes Jardim.
- Ribeira da Janela
Porto Moniz. Egy itteni barlangban figyelemre méltó, üvegszerű lávacseppköveket találtak.
Ribeira da Janela egyházközség Madeira északnyugati partján, Porto Moniz községben. Nevét a sziget leghosszabb és legbővizűbb, a Paul da Serrán eredő és a Rabaçal levadáit tápláló patakjáról, valamint a torkolata közelében fekvő, ablakszerű nyílással rendelkező kis szigetről kapta. Magasabban fekvő területei közé tartozik Fanal; erdőit 1919-ben tűz károsította.
- Ribeira de São Vicente
São Vicente. Torkolata közelében található Madeira legépebben fennmaradt, mintegy 80 m hosszú lávacsatornája.
A Ribeira de São Vicente jelentős patak: a fennsíkon ered, áthalad São Vicente egyházközség nagy részén, majd a tengerbe ömlik. Torkolatánál bazaltsziklán áll a São Vicente-kápolna; a közelben található Madeira legépebb lávabarlangja, amely mintegy 80 m hosszú.