Kosárfűz 1A növény és felhasználása
Kosárfűz
Eredeti cím: Vimeiro
A madeirai kosárfonó fűz valószínűleg a Salix alba és a S. fragilis hibridje; hajlékony vesszői a sziget kosárfonó iparának alapanyagául szolgálnak. A szócikk bemutatja termesztését, a nyers és a feldolgozott fűzvessző exportkereskedelmét, valamint az iparág 1921 körüli hanyatlásának okait.
1A növény és felhasználása
A madeirai kosárfűz valószínűleg a Salix alba és a S. fragilis kereszteződéséből származik. Cserje vagy kisebb fa, hosszú, hajlékony ágakkal és lándzsás levelekkel. Kifejlett levelei csupaszok, a fiatalok kissé selymes tapintásúak. Madeirán csak nőivarú egyedei élnek, de rendkívül nagy számban fordulnak elő, és dugványról igen könnyen szaporíthatók.
A kosárfűz hosszabb ágaiból sokféle bútort és használati tárgyat készítenek, például heverőket, székeket, asztalokat, kocsikat, kosarakat stb. A rövidebb ágakat kötözésre, valamint a szigeten készülő egyes apróbb tárgyakhoz használják.
1912-ben külföldre és Lisszabonba 265 919 kilogramm feldolgozott fűzvesszőt, kizárólag külföldre pedig 255 390 kilogramm nyers fűzvesszőt exportáltak. A feldolgozatlan fűzvessző fő importőrei Anglia, a Kanári-szigetek és a Jóreménység foka voltak.
2Ipar, kereskedelem és betakarítás
A vesszőfonatú áruk készítése, amely a jelek szerint 1850 körül kezdődött a Camacha egyházközségben (freguesia), ma hanyatlóban van Madeirán – tájékoztatott bennünket José Maria Teixeira úr, a hozzáértő iparos –, miközben más országokban, különösen a Dél-afrikai Köztársaságban fejlődik. Madeira oda exportálja a fűzvesszőit. Teixeira úr szerint az iparág korábbi jelentősége nagyrészt a következő okok miatt csökkent: a nyersanyag drágulása miatt egyes tőkehiánnyal küzdő vállalkozók nem tudják a megfelelő időben megvásárolni; sok, korábban ebben az iparágban dolgozó munkás külföldre távozott, mások pedig a szigeten jövedelmezőbb munkára váltottak; a kész vesszőfonatú áruk több helyet foglalnak el a hajók rakterében, ezért szállításuk többe kerül; végül a helyi vámok és adók a kész árukat jobban terhelik, mint a nyersanyagot.
Madeirán évente 700–800 tonna fűzvessző terem, és ennek talán a fele elhagyja a szigetet. A Jóreménység fokán, amely egykor a madeirai vesszőfonatú áruk fontos felvevőpiaca volt, ma sok ugyanilyen árut készítenek a szigetünkről behozott fűzvesszőből; ugyanez történik Brazíliában is. Jelenleg Anglia nagy mennyiségű, Madeirán készült vesszőfonatú árut importál, és értesüléseink szerint jelentős mennyiségű feldolgozatlan fűzvesszőt is fogad (1921).
A fűzfákat januártól márciusig metszik. A fonásra szánt fűzvesszőket közvetlenül a betakarítás után kötegekbe fogják, majd a kötegek alsó részét szokás szerint vízbe állítják, amíg a vesszők rügyezni nem kezdenek. Ekkor lehántják a kérgüket, ügyelve arra, hogy a vízben állt részt levágják.
A szigeten készülő vesszőfonatú áruk jelentős részét ötletes, gondos és tartós kivitele teszi értékessé. E tulajdonságaik miatt a hazai és külföldi vásárlók egyaránt nagyra becsülik őket, és a madeirai kézművesek ügyességéről, valamint ízléséről is tanúskodnak. A fűzvessző fő termőhelyei Boaventura (’jó szerencse’) és Camacha; az utóbbi településről származik a kivitelre kerülő vagy Funchalban eladott vesszőfonatú áruk nagy része.
Ebben a szócikkben
Idő
Említett évek · 03Hely
Említett helyek · 09
Külföldön
- Anglia
United Kingdom. A nyers és feldolgozott madeirai kosárfonó fűzvesszők fő importőre.
Az Elucidário Angliát a madeirai hímzések első jelentős piacának és a madeirai fonott áruk legnagyobb importőrének nevezi. A 19. század elején a Funchalban fogyasztott vaj nagy része is innen származott. Anglia az I. Mihály hívei által üldözött liberális emigránsok egyik fő menedéke volt; több madeirai tanult vagy szolgált diplomataként ott.
- Boaventura
São Vicente. A kosárfonó fűzvessző egyik fő termőhelye.
Madeira északi partján fekvő egyházközség São Vicente községben; egyike a község julgado-ját és concelhóját alkotó három egyházközségnek. Hegyeiben él a pau branco, és az 1895-ös árvizek károkat okoztak itt. Partjai közelében fekszenek a Boaventura-szigetek, amelyeket ilhéu Porco és ilhéu Vermelho néven is említenek.
- Brazília
Brazil. Brazíliában madeirai kosárfonó fűzvesszőkből készítenek kosárfonó termékeket.
Az Elucidário Brazíliát a madeirai kivándorlók, köztük több egyházi személy és író egyik fő célországaként említi. A madeirai bor és párlat piaca is volt, és madeirai fűzvesszőből fonott tárgyakat készítettek ott. Az 1874-es távírókábel kötötte össze Madeirával; az araçá őshazája is Brazília.
- Camacha
Santa Cruz. Egyházközség, ahol 1850 körül megindult a kosárfonás; az exportra kerülő kosárfonó termékek fő forrása.
Camacha Santa Cruz község Caniço fölött fekvő hegyvidéki egyházközsége. 1676-ban alapították, központja a São Lourenço-kápolna volt. Az Elucidário bemutatja templomát, az 1828-as miguelista invázióban játszott szerepét, vidéki birtokait, levadáit, a poisói menedékházat, pünkösdi zarándoklatát, a nők bélelt szoknyáit, növényeit és kertjeit, valamint a Hinton által elindított híres kosárfonó ipart.
- Dél-afrikai Köztársaság
South Africa. Fejlődő kosárfonó ipar, amelynek alapanyagát madeirai kosárfonó fűzvesszők adják.
Dél-Afrikát Eugène Napoléon herceg zulu háborúban bekövetkezett halálának helyeként említik. Itt végződött az Eastern Telegraph Company kábele. Saját fonottáru-iparának kialakulása előtt madeirai fonottárut és fűzvesszőt importált; az ott élő kivándorlók pedig órát ajándékoztak Estreito da Calhetának.
- Funchal
Itt adják el a Camachában készült kosárfonó termékek jelentős részét.
A szigetcsoport fővárosa és a fő kapitányság székhelye, ahol a betelepülés megkezdődött; 1451–52 körül mezővárosi rangot kapott. A szigetcsoport legszélesebb öble Ponta do Garajau és Ponta da Cruz között fekszik, és védett horgonyzóhelyet kínál, bár kikötőjéről soha nem készült oceanográfiai vizsgálat. Az Elucidário éghajlati adatokkal tárgyalja Funchalt mint gyógyüdülőhelyet, és beszámol az 1906. januári zavargásokról, a dán herceg 1846. májusi látogatásáról, valamint a környék fiatal vulkáni kúpjairól.
- Jóreménység foka
South Africa. Korábban a madeirai kosárfonó termékek piaca volt; ma már importált kosárfonó fűzvesszőkből helyben készítik ezeket.
A Jóreménység foka több Madeirán előforduló növény, például az Agapanthus umbellatus származási vidéke. Korábban a madeirai vesszőfonatok piaca volt, ma viszont importált fűzvesszőből maga is készít ilyeneket. Több jelentős, Madeirán is kikötő hajóút célállomása volt.
- Kanári-szigetek
Spain. 1912-ben nyers kosárfonó fűzvesszőket importált.
A Kanári-szigetek Madeira szomszédos szigetcsoportja; felfedezéséről eltérő beszámolók maradtak fenn. A hagyomány szerint Béthencourt-házból származó királyuk madeirai birtokokért cserébe eladta őket Tengerész Henriknek. Az Elucidário a két szigetcsoport közötti számos kapcsolatot említ, köztük tudományos látogatásokat, az Orfeão Madeirense 1922. májusi turnéját és negyven jezsuita lemészárlását a szigetek vizein.
- Lisszabon
Portugal. Az 1912-ben exportált feldolgozott fűzvessző egyik célállomása.
Portugália fővárosa, a Relação bíróság és a Misericórdia székhelye; ez utóbbi kiváltságait és szabályzatát Funchalra is kiterjesztették. Henrique Franco de Sousa az itteni Királyi Képzőművészeti Akadémián tanult, Luiz José Baiardo pedig 1821-ben költözött ide.
Személyek
Említett személyek · 01-
Madeirai kosárfonóipari vállalkozó, aki tájékoztatta az Elucidáriót az iparág hanyatlásának okairól.