A Diadal körmenete

Ebben a körmenetben kilenc körmeneti hordozót (andores) vittek: nyolcon az Úr képmása volt látható – az Úr az Olajfák kertjében, a Türelem Ura, az Úr az oszlopnál, a Hideg Kő Ura, a Zöld Nád Ura, az Úr a Passió stációin, a kereszten és a ravatalon –, egyen pedig a Szűzanya képmása. Mindegyik képmásnak megvolt a maga vallásos társulata. A menet élén a körmeneti zászló haladt, utána a bűnbánat keresztje és az azonos nevű vallásos társulat következett két sorban; közöttük a bűnbánó nők kettesével vonultak. A körmeneti hordozók előtt a Kármel-hegyi Boldogasszony harmadrendjének keresztjét vitték. Az utolsó hordozó után ugyanezen rend vallásos társulata haladt, perjele (a plébános címe) pedig a rend saját skapuláréit vitte. A menet végén a főpap haladt cappa magnában (uszályos főpapi díszpalást), amelynek uszályát öt szeminarista tartotta.

Minden körmeneti hordozón ciprusok voltak, némelyiken hat, másokon négy. Szokás volt boglárkákkal, szellőrózsákkal és más virágokkal is díszíteni őket; az Olajfák kertjében ábrázolt Urat vivő hordozóra olajágak is kerültek.

A társulati köpenyek lilák voltak, kivéve a Szűzanya vallásos társulatának kék-fehér, valamint a harmadrend vallásos társulatának barna-fehér köpenyeit. Régebben a fogadalmat tett testvérek barna rendi ruhát, skapulárét és fehér köpenyt viseltek.

A Diadal körmenetét Carmo (’Kármel’) körmenetének is nevezték, mert a Carmo templomból indult. Néhány évvel a köztársaság kikiáltása előtt már nem tartották meg.