A patakok támfalai 1Korai rendelkezések és újjáépítések (1613–1772)
A patakok támfalai
Eredeti cím: Muralhas das Ribeiras
A madeirai patakok, különösen Funchal három patakja mentén az erózió és az árvizek megelőzésére épített támfalak története a 17–18. századi királyi rendelkezésektől Reinaldo Oudinot 1803 utáni munkálatain át a 19. század későbbi javításaiig.
1Korai rendelkezések és újjáépítések (1613–1772)
Egyes patakok partján már régóta állnak támfalak, hogy a víz ne mossa el a földet, és ne okozzon áradást a településeken. 1613. június 28-án a funchali városi tanács (Câmara Municipal do Funchal) tiltakozott I. Mánuel Pereira Coutinho kormányzó több intézkedése ellen, különösen az ellen, ahogyan akadályozta a tanácsot a patakok mentén folyó munkálatok irányításában, „a királyi rendelkezések nyilvánvaló megsértésével”. Az 1660. január 4-i, az 1747. augusztus 9-i és az 1748. július 18-i királyi rendelet pedig rendre a Ribeira Brava, Santa Cruz és Machico patakjánál rendelte el védőfalak építését.
Ezeket a falakat megépítették, de úgy tűnik, nem kellő szilárdsággal: 1756. július 24-én a királyi kincstári főfelügyelő (provedor da fazenda) levélben fordult Diogo de Mendonça Corte Realhoz a falak újjáépítésének szükségessége ügyében.
2Oudinot munkálatai és a későbbi falak (1772–1848)
1772. május 30-án a funchali városi tanács behívta Domingos Rodrigues Martins mérnökkapitányt, hogy készítsen költségvetést a patakok menti védőfalak újjáépítéséhez. Enélkül a tanács nem kérhette az uralkodótól a munkálatok elvégzését. A Relação dos Estragos causados pela Tempestade que houve na noite do dia 9 de Outubro de 1803 na ilha da Madeira, amely a „Vágyódás a szülőföld után” (Saudades da Terra) 723. oldalán jelent meg, beszámol arról, hogy a víz elpusztította a „három patak keleti és nyugati partján, a város védelmére kőből és mészhabarcsból épített magas, erős falakat”. Ez azt mutatja, hogy 1772-ben vagy nem sokkal később végeztek munkálatokat Funchal árvíz elleni védelmére. A városi patakok mentén ma álló falak építését 1804-ben kezdték meg, vagy akkor jelentősen megerősítették őket Reinaldo Oudinot dandártábornok irányításával. Oudinot sürgős munkálatokat javasolt Santa Cruz, Machico, Porto da Cruz, Calheta, Madalena, Ponta do Sol, Ribeira Brava és Tábua patakjainál is; ezek egy részét elvégezték. 1804. december 9-én a dandártábornok arról tájékoztatta Anadia vikomtját, „hogy az esőzések nagy áradásokat okoztak a patakokon, s ezek megmutatták a már elkészült munkák hatékonyságát és szilárdságát mind Funchalban, mind Machicóban, Santa Cruzban, Ponta do Solban, valamint Tábua és Madalena egyházközségeiben”.
1806-ban több házat lebontottak a João Gomes- és a Santa Luzia (’Szent Luca’) patak partján, hogy új védőfalakat építhessenek. Egy António de Araújo e Azevedónak 1814. december 28-án adott tájékoztatásból kitűnik, hogy akkor még munkálatokra volt szükség e két pataknál és a São João-pataknál ahhoz, hogy a város teljes védelmet kapjon az árvizek ellen.
A Machico-patak menti védőfal egy részét az 1842-es pusztító árvíz (aluvião) után emelték. 1847-ben és 1848-ban megépítették a Santa Luzia-patak halpiactér melletti védőfalát, valamint a João Gomes-patak torkolatánál és a Campo da Barca (’csónak-tér’) mellett álló falakat. Azt azonban nem tudjuk, hogy ezeket a falakat akkor építették-e meg először. 1847-ben Ribeira Bravában néhány helyen köveket rendeztek el a patak mentén; nemrég pedig szilárdabb védműveket is építettek ott, hogy megóvják a mezővárost az árvízveszélytől.
Ebben a szócikkben
Idő
Említett évek · 11-
A funchali tanács tiltakozott az ellen, hogy Manuel Pereira Coutinho kormányzó beavatkozott a patakok partfalain folyó munkálatokba.
-
Királyi rendelet írta elő védőfalak építését a Ribeira Brava mentén.
-
Királyi rendelet írta elő falak építését a Santa Cruz-i patakok (ribeiras) mentén.
-
Királyi rendelet írta elő partfalak építését Machicóban.
-
A Provedor da Fazenda jelentette, hogy Funchal patakjainak partfalait újjá kell építeni.
-
Domingos Rodrigues Martins mérnököt hívták meg, hogy becsülje fel a funchali patakok partfalainak újjáépítését.
-
Az 1803. október 9-i nagy árvíz, amelyet Madeira legnagyobb csapásának tartanak, elpusztította Funchalt és a sziget más részeit: mintegy 600 ember halt meg, és romba dőlt a Calhau-templom, a patakok partfalai, hidak, valamint kápolnák Machicóban, Santa Cruzban és máshol. Nyomán került sor Oudinot küldetésére és a város terjeszkedésére.
-
Reinaldo Oudinot dandártábornok 1804 februárjában érkezett Funchalba, és szabályozta, illetve falak közé szorította a város három patakját; az 1804 decemberi áradások igazolták a falakat, 1806-ban pedig a munkálatok miatt lebontották a João Gomes- és a Santa Luzia-patak menti házakat.
-
Egy jelentés megállapította, hogy Funchal patakjain még mindig hiányoznak a védőművek.
-
Szörnyű árvíz sújtotta Funchalt, megrongálva a Largo do Pelourinhón álló tanácsházat; ezt kikötői vihar követte, amely csónakokat zúzott össze. Nyomán jött létre a Központi Segélybizottság, és épült meg a machicói fal egy része.
-
Falakat építettek a funchali Santa Luzia- és João Gomes-patak mentén.
Hely
Említett helyek · 13
- Calheta
Patak menti munkálatok helyszíne, amelyeket Oudinot javasolt.
Calheta mezőváros, egyházközség és község Madeira délnyugati partján, a sziget egyik legrégebbi települése. Az Elucidário ismerteti nevének eredetét, korai telepeseit – köztük Pedro Berenguert –, templomát és számos kápolnáját, köztük egy egykori ferences kolostor kápolnáját, valamint az 1834-es zavargást.
- Campo da Barca
Funchal. A João Gomes-patak védőfalai melletti hely.
A Campo da Barca funchali köztér, amelyet Florencio José Correia de Melo kormányzó idején alakítottak ki, 1818-ban adtak át a községnek, és Barca grófjáról neveztek el. Itt állt a népi zavargások során megtámadott fertőtlenítőállomás és az a ház, amelyben 1836-tól a Gyermekmenhely működött. A tér egy részét később Praça de Tenerifére nevezték át.
- Funchal
A három patakja mentén emelt védőfalakkal védett város.
A szigetcsoport fővárosa és a fő kapitányság székhelye, ahol a betelepülés megkezdődött; 1451–52 körül mezővárosi rangot kapott. A szigetcsoport legszélesebb öble Ponta do Garajau és Ponta da Cruz között fekszik, és védett horgonyzóhelyet kínál, bár kikötőjéről soha nem készült oceanográfiai vizsgálat. Az Elucidário éghajlati adatokkal tárgyalja Funchalt mint gyógyüdülőhelyet, és beszámol az 1906. januári zavargásokról, a dán herceg 1846. májusi látogatásáról, valamint a környék fiatal vulkáni kúpjairól.
- Machico
A védőfalak építését 1748-ban rendelték el; 1842 után részben újjáépítették őket.
A machicói egyházközségben szállt partra a két felfedező, Zargo és Tristão Vaz, és itt volt a machicói kapitányság székhelye; az egyházközséget 1450 körül alapították. Az Elucidário bemutatja papjait és javadalmaikat, kápolnáit, történelmi eseményeit, ásványvízforrásait, településrészeit, népességét és neves szülötteit.
- Madalena do Mar
Ponta do Sol. Az Oudinot irányítása alatt épült védőfalak 1804-ben hatékonynak bizonyultak.
Madalena do Mar egyházközség Madeira délnyugati partján, Ponta do Sol községben. A legendás Német Henrik birtokán jött létre, és 1582-ben vált önálló egyházközséggé. Az Elucidário beszámol kápolnáiról, cukornád- és banántermesztéséről, katonai kapitányságáról (capitania-mor), az 1876-os árvizek okozta károkról és a Ribeira da Madalena 1939-es áradásáról. Itt született António Policarpo dos Passos Sousa.
- Ponta do Sol
Az Oudinot irányítása alatt épült védőfalak 1804-ben hatékonynak bizonyultak.
A déli parton fekvő egyházközség és község, ahol 1440 körül Rodrigo Enes „o Coxo” vezetésével kezdődött a letelepedés. Nossa Senhora da Luz-templomában egy háromrészes oltárkép található. Az Elucidário feljegyzi az 1848-ban, a tanács költségén épült rakpartot és az 1858-as királyi látogatást is.
- Porto da Cruz
Machico. Oudinot által javasolt patakszabályozási munkálatok.
Az 1577-ben létrehozott északi parti egyházközség jó minőségű borairól ismert. 1852-ben Santana községtől Machico községhez került, és egy főkapitányság székhelye volt. Halászkikötőként is szolgált, ahol ámbrásceteket is partra vontak.
- Ribeira Brava
A védőfalak építését 1660-ban rendelték el; 1847-ben és a közelmúltban is végeztek rajtuk munkálatokat.
Ribeira Brava Madeira egyik legrégebbi egyházközsége, nevét a heves sodrású patakról kapta; mezővárosa, kikötője és rakpartja is van. Az Elucidário bemutatja társaskáptalani templomát és annak festményeit, ferences kolostorát és kápolnáit, valamint a São Pedro-ünnepet, amelyen csónakos és kardtáncot járnak. Beszámol a metrikus rendszer elleni zavargásokról és azokról a halálesetekről is, amelyeket az okozott, hogy az 1884-es választás idején a katonák a tömegbe lőttek.
- Ribeira de João Gomes
Funchal. 1806-ban házakat bontottak le az új védőfalak miatt; a falakat 1847–48-ban építették meg.
A Ribeira de João Gomes funchali patak, amely a Serra do Poisóban ered, felveszi a Ribeira das Cales vizét, és egykor Ribeira de Nossa Senhora do Calhau néven ismerték. A tervezett városfalak és Santa Luzia egyházközség keleti határát jelölte; a Calhau-templom mellette állt. Jobb partján áll az 1941-ben épült városi vágóhíd.
- Ribeira de Santa Luzia
Funchal. A halpiac közelében 1806-ban és 1847–48-ban épültek védőfalak.
A Ribeira de Santa Luzia a Funchalt átszelő három patak egyike; a bal partján álló Santa Luzia-kápolnáról kapta a nevét. Partjai valószínűleg az első levadákkal öntözött földek közé tartoztak, és a 17. század végén négy cukormalom állt mellettük. A Santa Luzia-, a Moinhos- és a D. Isabel-levadát táplálja; jobb partján állt a jezsuiták fundoai rezidenciája.
- Ribeira de São João
Calheta. 1814-ben még nem végezték el a munkálatokat.
A Ribeira de São João a Funchalon áthaladó három nagy patak közül a legnyugatibb. Santo Antónióban ered, São Lázarónál éri el a tengert, és korábban több más néven is ismert volt. Ez jelölte a régi Funchal és a tervezett városfalak nyugati határát; jobb partján állt az első település, hordaléka pedig feltölti a Pontinha-öblöt. A feljegyzések szerint Fajã da Ovelha egyházközségén is áthalad egy ugyanilyen nevű patak.
- Santa Cruz
A védőfalak építését 1747-ben rendelték el; Oudinot is dolgozott rajtuk.
Santa Cruz egyházközség és Madeira egyik legrégebbi települése. Nevét egy keresztről kapta, amelyet Zarco állíttatott itt a felfedezéskor. Az Elucidário bemutatja korai egyháztörténetét, társaskáptalani templomát, kápolnáit, nemesi telepeseit és településrészeit.
+ 1 további
Személyek
Említett személyek · 06-
Miniszter, akinek Oudinot 1804 decemberében beszámolt a falak eredményességéről.
-
Miniszter, akit 1814-ben tájékoztattak arról, hogy egyes funchali patakok mentén a munkálatok még nem fejeződtek be.
- D. Manuel Coutinho1671–1742
Madeira kormányzója, aki ellen Funchal tanácsa 1613-ban tiltakozott, mert akadályozta a patakok mentén végzett munkálatait.
-
Királyi miniszter, akit 1756-ban tájékoztattak arról, hogy a patakok menti falakat újjá kell építeni.
-
Hadmérnök százados, akit 1772-ben felkértek, hogy becsülje meg a funchali patakok menti falak újjáépítésének költségét.
- Reinaldo Oudinotmegh. 1807
Dandártábornok, aki 1804-től irányította Funchal ma is álló, patakok menti falainak építését és a sziget más részein végzett munkálatokat.