Csörlő 1A korai csörlők és a Patronado
Csörlő
Eredeti cím: Cabrestante
A funchali parton a csónakok partra húzására és a rakomány kirakására használt cabrestantékat (csörlőket) mutatja be, a vízparti telkek 17. századi első bérbeadásaitól a létesítmény kereskedők általi igazgatásáig 1807 után.
1A korai csörlők és a Patronado
A funchali városi tanács (Câmara Municipal) könyveiben három örökhaszonbérleti (aforamento) szerződés található tengerparti telkekről, amelyeket csörlők (cabrestante) építésére adtak bérbe. Az első szerződés 1600-ból, a második 1635-ből, az utolsó 1642-ből származik. Funchal első csörlője Manuel Cabralé volt, a második a kasztíliai Lopo Pardo de Lunáé, a harmadik pedig Bartolomeu Diasé.
A Correio da Madeira (’Madeirai Futár’) 1848 februárjában a következő hírt közölte a város strandján álló csörlőről. „A szigeten az export- és importáruk partra szállításáért felelős, Funchali Csörlőigazgatóság néven ismert létesítményt több mint két évszázada alapították. Feladatait királyi rendelet alapján, királyi kiváltság (patronado) keretében látta el egészen 1807-ig. Akkor Beresford tábornok, a sziget akkori kormányzója és főkapitánya (capitão-general) figyelembe vette az erősség hazai és külföldi kereskedőinek hozzá intézett kérelmeit, és megszüntette ezt a kiváltságot. Elrendelte, hogy a létesítmény tulajdonjoga és irányítása kereskedők kezébe kerüljön; ők a tulajdonostól valamennyi csónakot és felszerelést megvásárolták. A Rio de Janeiróban 1808. július 25-én kelt királyi értesítésben ő királyi fensége, VI. János régensherceg elrendelte, hogy a Calhau (’kavicsos part’) forgalmát lebonyolító létesítmény Beresford tábornok által kialakított rendje ideiglenesen maradjon fenn, amíg ő királyi fensége el nem dönti, mit tart a legmegfelelőbbnek királyi szolgálata és a köz számára. A Calhau csörlőjének létesítménye így működik 1808 óta mindmáig, anélkül hogy a kormány – a képviselők tudomása szerint – bármilyen ellenkező rendelkezést hozott volna.”
2A csörlő a későbbi időkben
A Correio da Madeira által említett csörlő ma is megvan. Állítólag azonban az üzemeltetésében már csak az egyik korábbi tulajdonos képviselője vesz részt; a létesítményre jogosult többi személy ismeretlen okból felhagyott jogai érvényesítésével. Azt mondják, hogy régen, talán 1807-ben vagy 1808-ban részvényeket bocsátottak ki a csörlő megvásárlására. Ezek közül néhány még ma is megvan, de csak igen kevés ember birtokában.
Nem is olyan régen még három csörlő volt Funchalban, ma azonban már csak kettő van. Mindkettőt a régi csörlő üzemeltetői igazgatják; azt a csörlőt az utóbbi időben jelentősen korszerűsítették.
Ezek az adatok csak 1922-ig terjednek.
Ebben a szócikkben
Idő
Említett évek · 07-
Funchalban megkötötték az első ismert bérleti szerződést tengerparti telekre egy csörlő (cabrestante) építése céljából.
-
Funchalban második alkalommal adtak bérbe tengerparti telket egy csörlő számára.
-
Funchalban harmadik alkalommal adtak bérbe tengerparti telket egy csörlő számára.
-
Beresford kormányzó megszüntette a csörlő Patronadóját, és átadta azt a kereskedőknek.
-
Egy Rio de Janeiróból érkezett királyi rendelet ideiglenesen megerősítette a kereskedők csörlőüzemét.
-
A Correio da Madeira beszámolót közölt a funchali csörlőről.
-
A Cabrestante szócikk adatainak zárónapja.
Hely
Említett helyek · 03Külföldön
- Calhau
Funchal. Funchal partszakasza, ahol a partra húzó csörlőkkel működő létesítmény üzemelt.
Funchali strand, ahol a csörlős partraszállító létesítmény működött.
- Funchal
A város, amelynek tengerpartján a partra húzó csörlők álltak.
A szigetcsoport fővárosa és a fő kapitányság székhelye, ahol a betelepülés megkezdődött; 1451–52 körül mezővárosi rangot kapott. A szigetcsoport legszélesebb öble Ponta do Garajau és Ponta da Cruz között fekszik, és védett horgonyzóhelyet kínál, bár kikötőjéről soha nem készült oceanográfiai vizsgálat. Az Elucidário éghajlati adatokkal tárgyalja Funchalt mint gyógyüdülőhelyet, és beszámol az 1906. januári zavargásokról, a dán herceg 1846. májusi látogatásáról, valamint a környék fiatal vulkáni kúpjairól.
- Rio de Janeiro
Brazil. A portugál udvar székhelye, ahonnan az 1808-as királyi rendeletet kiadták.
A brazíliai Rio de Janeiro az Elucidárióban a portugál udvar székhelyeként, valamint olyan városként szerepel, ahol sok madeirai élt, tanult, tanított, publikált és halt meg. Közéjük tartozott Paulo Perestrelo da Câmara, João de Oliveira Sá Camelo Lampreia és João da Silveira Caldeira, aki az ottani pénzverdét vezette.
Személyek
Említett személyek · 05-
A harmadik funchali partra húzó csörlő tulajdonosa.
-
Kasztíliai férfi, a második funchali partra húzó csörlő tulajdonosa.
-
Az első funchali partra húzó csörlő tulajdonosa.
-
Portugália régense, aki 1808-ban ideiglenesen jóváhagyta Beresford intézkedését a partra húzó csörlővel kapcsolatban.
-
Madeira kormányzója és főkapitánya, aki 1807-ben megszüntette a partra húzó csörlők feletti Patronadót, és átadta azt a kereskedőknek.