Pinto Correia (Armando Eduardo)

1897. szeptember 3-án született Estreito de Câmara de Lobosban (’fókák barlangja’), Guilherme Pinto Correia és Dona Inacia Augusta de Seixas Alves Correia fiaként. A lisszaboni és a coimbrai egyetem természettudományi karára, majd a katonai akadémiára járt. Jelenleg a 27. gyalogezred géppuskás századának hadnagya. A C. E. P. kötelékébe mozgósították, és egy ideig a kadinghami lövészárkokban szolgált, ahol egy angol zászlóalj állomásozott. Ottani szolgálatáért felettesei dicséretben részesítették (1921).

1911 óta Funchal, Ponta Delgada, Coimbra és Lisszabon több lapjában publikált; prózája mindig eleganciájával és színgazdagságával tűnt ki. A Vida Academica igazgatója (1913), majd a Jornal de Coimbra főszerkesztője (1916) volt. 1921-ben kiadta az Um Poeta em frangalhos című füzetet.

A gyarmati szolgálatnak szentelte magát, és néhány évig tengerentúli tartományunkban, Timorban élt, ahol közhivatalt töltött be. Ott jelentős szolgálatokat tett, amelyeket az anyaország felsőbb hatóságai nagyra értékeltek. Két kitűnő könyvet jelentetett meg: O Gentio de Timor és Timor de lés a lés. Nemrég Mozambik tartományban tartózkodott; Quelimanéban halt meg 1943. január 29-én.