Atalaia (csúcs)
Eredeti cím: Atalaia (Pico da)
Selvagem Grande legmagasabb pontja: egy 150 méter magas, erodálódott vulkáni kúp, amelynek földtani felépítését a szócikk ismerteti.
2 Selvagem Grande (’nagy vad sziget’) legmagasabb kiemelkedése: százötven méterrel emelkedik a tenger fölé, és a sziget nyugati partján meredeken szakad le. Nyugati oldalán csonka vulkáni kúp. Újabb megfigyelések szerint többféle kőzet alkotja: alapján az egyik oldalon mállott fonolitok helyezkednek el, amelyeken tömör bazaltok nyugszanak, a másikon pedig ép fonolitok tartják a vulkáni tufák vízszintes rétegeit. Erre az együttesre vöröses árnyalatú, kisebb-nagyobb mértékben salakos limburgittömegek rakódtak, és ezek alkotják a csúcs felső részét. A már nagyrészt lepusztult kúp látványa arra enged következtetni, hogy igen távoli korokban ez lehetett az egyik kráter, amelyből a mai Selvagem Grandét alkotó anyagok kitörtek.
Ebben a szócikkben
Hely
Említett helyek · 04- Atalaia · Tárgy
Santa Cruz
Caniço egyházközségének településrésze, ahol a Ponta da Atalaia található.
- Pico da Atalaia · Tárgy
Funchal · Selvagens
A Pico da Atalaia Selvagem Grande legmagasabb pontja: a sziget nyugati részén emelkedő, mintegy 150 méter magas, erodálódott vulkáni kúp. Az Elucidário Madeirense ismerteti földtani felépítését.
- Pico da Atalaia · Tárgy
Porto Santo
A Pico da Atalaia Porto Santo egyik fő csúcsa: 492 m magas, és Gandaia néven is ismert. A szócikk azonban Selvagem Grande azonos nevű csúcsát, egy 150 méter magas, erodálódott vulkáni kúpot ír le.
- Selvagem Grande
Funchal · Selvagens. A sziget, amelynek legmagasabb pontja a Pico da Atalaia.
Selvagem Grande a Selvagens-szigetcsoport legnagyobb szigete; ciszternák, források és menedékhelyek találhatók rajta. Legmagasabb pontja a Pico da Atalaia, közelében pedig a két Palheiros-szikla fekszik. Az Elucidário megemlíti mészkő- és szelenitlelőhelyeit, valamint jellegzetes vulkáni bombáit, és feljegyzi, hogy a fosszilis Cabralia nemzetség egyetlen ismert lelőhelye. Földtanát Adolfo César de Noronha, valamint Gagel egy 1911-es tanulmányban vizsgálta; Somerville egyik 1915-ös térképének is tárgya volt. A szigeten élő rágcsálók a tengeri madarak tojásait pusztítják.