Szócikk 2319 Népi gyógyászat Köt. II · o. 664–667
Ájulás vagy eszméletvesztés
Eredeti cím: Desmaios ou sincopes
Az ájulás vidéki kezelése: ecet vagy piszkos csizma szagoltatása, mustártapasz és lábfürdő; korábban érvágást is alkalmaztak, szélütés esetén pedig köpölyözést.
Ha az ájulást gyengeség vagy emésztési zavar okozza, ecetet vagy egy olyan ember csizmáját szagoltatják a beteggel, aki nemigen törődik a lába tisztaságával. Súlyosabb ok esetén mustártapaszt tesznek a lábára, és forró lábfürdőt alkalmaznak, amíg az orvos meg nem érkezik. Amikor még működtek érvágók Madeirán, gyakran vágtak eret, hogy a beteg magához térjen. Vannak kuruzsló asszonyok, akik szélütés esetén megfelelően tudják alkalmazni a köpölyöket.